Chelsea - Stoke City 2-0 (1-0)
2010. március 7., 17:00, FA-kupa, negyeddöntő
Helyszín: Stamford Bridge, London
Játékvezető: Martin Atkinson
Nézőszám: 41.322

Gól: Lampard (35'), Terry (67')
Sárga: Terry (86')
Piros: -

Chelsea (4-3-2-1): Hilario; Ivanovics, Alex, Terry (c), Ferreira; Lampard, Mikel, Malouda; Kalou, Anelka; Drogba
Cserepadon maradt: Turnbull, Van Aanholt, Matics, Kakuta, Deco, J. Cole, Sturridge

Stoke City (4-4-2): Sorensen; Wilkinson, Ab Faye, Huth (c), Collins; Whitehead, Delap, Whelan (Pugh 45'), Tuncay (Lawrence 61'); Fuller, Sidibe (Kitson 61')
Cserepadon maradt: Simonsen, Davies, Am Faye, Moult

Statisztika
Chelsea - Stoke City

2 Gólok 0
19 Kapuralövések 11
8 Kaput eltaláló lövések 2
11 Szögletek 8
8 Szabálytalanságok 10
3 Lesek 2
1 Sárga lapok 0
0 Piros lapok 0
54% Labdabirtoklás 46%

Összefoglaló
A mai 2-0-ás sikerrel ott van a négy közt a Chelsea az FA-kupában, ezzel harmadikként kvalifikálta magát a Portsmouth és az Aston Villa után, ahol utóbbival fog megmérkőzni a döntőbe kerülésért.

Ha pár szóban szeretném összefoglalni a látottakat, akkor azt mondanám, hogy voltak pozitívumok a csapat játékában, győztünk két vereség után, betalált Lampard és Terry, s bár most eléggé megtépázott a kezdőcsapat, azért egész bíztató játékkal álltak elő. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy aggasztó a csapat játékát nézni, mert a védelem zavarba hozható, Hilario sem a magabiztosság megtestesítője, Anelka formája és a helyzetkihasználásunk pedig talán már több is, mint aggasztó.

Volt két semmilyen félidő, mindkettőre jutott 1-1 gól, de a legvérmesebb szurkolók is maximum a meccs előtt/közben betöltött sör miatt érezhettek némi izgalmat. A Stoke csak mímelte a támadást, egyetlen olyan lehetőségre futotta, ami nem Delap bedobás után született, ott Hilario volt a helyén. Védenie nem is kellett többet, de két esetben azért jegyezzük meg, hogy nem állt a helyzet magaslatán: a Stoke legnagyobb helyzeténél középre öklözte a labdát, ellenfélhez, a lövést Mikelnek kellett kivágnia a gólvonalról, a másik esetben pedig aláfutott a labdának.

A Chelsea pedig felvette a Stoke ritmusát, annyit adott ki, amennyit muszáj volt. Többet volt nálunk a labda, néha egészen tetszetősen és gyorsan járattuk a játékszert a középpályán, de elöl gyengén muzsikáltunk. Drogbát faragták rendesen, az elefántcsontparti nyűgös volt, vergődött, bár mutatott szép dolgokat, s voltak jó lövései is, a gól azonban elmaradt. Csatártársa, Anelka helyzete aggasztóbb, bár ma volt két egészen jó megoldása, de a szép lövőcsel után a lövés már gyengére sikeredett, de ez legalább a kapu felé tartott, míg másik három lövése kivétel nélkül 5 méterrel kerülte el a kaput.

Ziccert hibázott azonban Kalou és Lampard is, előbbi ismét felemásan játszott, hiszen az 1-1-eket jól hozza a kis elefánt, jó labdákat oszt, de éles helyzetben többnyire rossz döntést hoz, vagy szimplán hibázik: elfektet egy csellel két védőt, de a beadás nem sikerül. Utóbbi, Lampard nem játszott túl fényesen, nem igazán tudta mozgatni a középpályát, de betalált ismét, gondolom nem csak én nem bánnám, ha az Inter ellen is folytatná ezt a jó sorozatot.

A csapat legjobbjai Alex, Mikel és Malouda voltak, Alex remekelt hátul, Mikel rengeteget szerelt s osztotta a labdákat, ráadásnak ott van ugye a gólvonalról mentés is, a francia pedig ott volt a pálya minden centijén, futott, cselezett, beadott, és még egy tizenegyesgyanús helyzetet is összehozott.

Ma ennyi kellett, s nem több, győzelem és gólok, szóval pirospont a csapatnak, ez a WHU ellen is elég lehet majd, de az Inter ellen ennél jóval több kell. Korábban bízhattunk volna az 1-0-ban, de látva a védelem sebezhetőségét és Hilario bizonytalanságát, erre most nem alapozhatunk. Gólokat kell lőni, a játékosaink elméletben megvannak hozzá, s ehhez nagy taktika sem kell. Neki kell támadni az olasz bajnoknak, s még az első félidőben rúgni kettőt, lehetőleg kapott gól nélkül. Szerintem.