A kezdeti mélyrepülés után úgy néz ki, hogy visszatérünk a helyes irányba. Természetesen 2 mérkőzés még nem veretes sorozat, de jelenleg ez is megmelengeti a szívünk. Főleg, mivel egy nagy riválist, egy vártnál egyszerűbbnek sikerülő rangadón tudtuk legyőzni.
Kellet a renvans az elszenvedett Szuperkupa vereségért, kellett a revans, a múlt heti Nasimith gyalázásért és kellet azért, hogy a hétközi lendület ne törjön meg, hogy a srácok tovább higgyenek, hogy érezzék a győzelem ízét, érezzék a lehetőséget, érezzék, hogy még mindig meglehet az első hely.
Előre le is szögezem, hogy nem szeretnék foglalkozni az első kiállítással és annak körülményeivel, úgy is foglalkozik majd eleget vele a sajtó, az FA és a szurkolók is. Egy biztos, Cazorla két sárgája vitán felül áll. Amúgy Costa esetében beszéljen inkább a kép:
Vissza a legfontosabbra, magára a mérkőzésre. Első körben beszéljenek a számok, amik teljesen egyértelművé teszik, hogy melyik csapat is játszott jobban, vagy melyik csapat tett többet a győzelemért: 63%-ban birtokoltuk a labdát, majd kétszer annyit passzoltunk, 87%-os pontossággal, mint az Arsenal, 22 próbálkozásunk volt 9-cel szemben, valamint a kaput eltaláló lövések száma is 7 a 2-vel szemben. Védekezésben is sokkal magabiztosabb volt a csapat, ha a statisztikákat nézzük.
Erre a napra mindenki megtalálta a saját formáját. A várakozásoknak megfelelően maradt a Cahill-Zouma belső védőpáros, akik úgy néz ki a jövő alapköveit teszik le most a pályára. A francia fiatal meccsről meccsre bizonyít, elég csak itt kiemelni Walcottal szembeni tanári becsúszását, vagy a vezető gólt. Innen is gratulálunk első angol bajnoki góljához. Most Iva sem kelt fel bal lábbal, így ahogy korábban is elvárhattuk tőle zsebre tette Alexist, akinek momentuma nem volt a meccsen.
Fábregas is visszatért a gólpasszok világába, de meccs közben is számtalanszor jól mozgatta meg a csapatot. Matic továbbra is a középpálya ura, remélhetőleg folyamatosan tudja hozni ezt a teljesítményt. Meglepetés volt viszont Pedro játéka, akit nem is vártunk a keretbe, de Mourinhonál megszokhattuk, hogy mindig húz valami váratlant. Oscar teljesen felépült sérüléséből és 69 percet töltött a pályán neki még kell 1-2 mérkőzés, hogy belelendüljön. Costa hozta a rossz fiút, összehozott egy piros lapot az ellenfélnek így légyegében nagy szerepet vállalt a főlény és a győzelem kialakításában.
Nem véletlen hagytam a végére a kis belgánkat. Hazard egyelőre árnyéka volt önmagának az idei szezonban a felkészülést is beleértve. Egyetlen értékelhető megmozdulása a Barca elleni barátságos meccsen szerzett szólógólja volt. Ezen a meccsem viszont, mintha megváltozott volna valami. Elkezdtek ülni a cselek, a lefordulások, a finom passzok és a gól is összejött, amolyan bizalom növelésnek. Remélhetőleg innen nincs megállás és újra a liga legjobbja lesz, mert hatalmas szükségünk van rá.
Összességében türelmesen játszva, folyamatosan felőrölve az ellenfelet, a végére a két kiállításnak köszönhetően teljesen, magabiztos játékkal legyőztük az Arsenal csapatát. Az első csapat pihenhet, szerdán valószínű, hogy a fiatalok kapnak lehetőséget a Walsall elleni Capital One Cup mérkőzésen.
Végül, ismét jó volt látni legendánkat Petr Cech-t a Bridgen, először majdnem be is ment a hazai öltözőben, nesze neked megszokások, továbbra is remekül véd, sok sikert kívánunk neki a továbbiakban.