|
|
Ruud Gullit |
|
Teljes név |
Ruud Gullit |
Született |
1962. szeptember 1. - Amszterdam |
Klubjai játékosként |
Haarlem (1979-1982), Feyenoord (1982-1985), PSV (1985-1987), AC Milan (1987-1993), Sampdoria (1993-1994), AC Milan (1994), Sampdoria (1994-1995), Chelsea (1995-1997) |
Klubjai edzőként |
Chelsea (1996-98), Newcastle (1998-99), Feyenoord (2004-05) |
Sikerei |
holland bajnok (1984, 1986, 1987), holland kupagyőztes (1984), olasz bajnok (1988, 1992, 1993), olasz kupagyőztes (1994), BEK-győztes (1989, 1990), Európai Szuperkupa-győztes (1989, 1990), Klub-Világkupa-győztes (1989, 1990) Európa-bajnok (1988) Aranylabda (1987), World Soccer Év Játékosa (1987, 1989) edzőként: FA Kupa-győztes (1997) |
Gullit egy holland kiscsapatban, a Baluw-Wit-ben kezdte pályafutását, ahol egyébként csapattársa volt Frank Rijkaard. Hamar felfigyeltek mindkettőjükre, s elvitte őket DWS nevű utánpótlás klub. Ezután akkor vált ketté karrierjük, amikor Gullit megkötötte első profi szerződését a Haarlem csapatával. Az ott eltöltött 3 év alatt lőtt 32 góljával felfigyelt rá a Feyenoord, s szerződtette. A rotterdamiak sem csalódtak benne, átlaga egy középpályástól figyelemre méltó: kevesebb, mint 3 mérkőzésenként rúgott egy gólt. A Másik holland óriás csapat, a PSV Eindhovennél is játszott, míg az AC Milanhoz nem szerződött. Ott aztán újra együtt játszhatott Rijkaarddal, s nagyszerű középpályát alkottak ketten. 1993-ban a Sampdoriához került, majd pár mérkőzés erejéig újra a Milanban játszott. Még egy szezon lehúzott a Sampdoriánál. Nagyszerű hollandiai és olaszországi pályafutása után igazolt Angliába. Glenn Hoddle menedzser csábította a Chelsea-hez, ahol pályafutása utolsó 3 évét lehúzta. A Chelsea-nél sem futballozott rosszul, de már akkor is látszott rajta, hogy nagy szervező tehetsége van, s hogy valamikor edző válhat belőle.
Ami a válogatottat illeti pont születésnapján mutatkozott be az "A" válogatottban. Összesen 66-szor lépett pályára az "oranje" színeiben, s 17 gólt szerzett. (Sok forrás 16-ot említ). Részt vett az 1990-es VB-n, ahol mind a 4 mérkőzést végigjátszotta.
Ruud Gullit még abba sem hagyta pályafutását, amikor már a Chelsea edzője lett. Játékos-edzőként 1996-ban került a kékek élére. Bár nagy sikereket - egyet kivéve - nem ért el, egy dologban ő indított el lavinát a Chelseanél. Ő kezdte meg a londoni, addig csak briteket foglalkoztató csapat átalakítását "nemzetközi csapattá", a sok külföldi leigazolásával. Gullit csábította Angliába Gianfranco Zolát, Viallit, Leboeuf-öt, Poyet-et, Babayarót, Desailly-t, de Goey-t, Ferrert, Flo-t. Ám csalódnia kellett, a sok sztár nem alkotott ütőképes csapatot. Igaz karrierje jól indult, 1997-ben az első külföldi edzőként megnyerte a FA-kupát. 1998-ra azonban elfogyott a lendület és a vele szembeni türelem, de a támadás is váratlan helyről érte: az általa leigazolt, Gianluca Vialli fúrta meg őt, s végül Ken Bates elnök miután menesztette, Viallit ültette a kispadra. Távozása után átült a "szarkák" kispadjára, ahol inkább költekezésével hívta fel magára a figyelmet. Összesen 33 millió fontot költött el, többek között Sherwood és Perry leigazolására. Egyetlen sikere az volt, hogy bejutottak a FA-kupa döntőjében, ahol aztán kikaptak a Manchester Unitedtől. Az 1999-ben az első 3 meccsen kikaptak, végül a holland beadta lemondását. Utána még dolgozott a holland U 19-es válogatottnál, majd 2004-ben hazájában a Feyenoordnál dolgozott, ahol 2005-ben Erwin Koeman váltotta. Jelenleg munka nélküli.
(írta: Ailton)
|
|
|
|
|
|
|
1.C | Chelsea | 37 | +48 | 90
| 2. | Tottenham | 36 | +48 | 80
| 3. | Liverpool | 37 | +33 | 73
| 4. | Man City | 36 | +34 | 72
| 5. | Arsenal | 36 | +29 | 69 |
|
---|
| Costa | 21 | 20 | 1 | 0 | -
| | Hazard | 16 | 15 | 1 | 0 | -
| | Pedro | 12 | 8 | 4 | 0 | -
| | Willian | 11 | 7 | 4 | 0 | -
| | Alonso | 6 | 6 | 0 | 0 | - |
|