Elképesztő szériát fut a csapat, semmi okunk a panaszra, ráadásul a riválisok bukdácsolnak. Meccshátrányban 5 ponttal vezetjük a bajnokságot, 13-as győzelmi széria, egy meccsre vagyunk a rekordbeállítástól, mindenki egészséges, egyben van a csapat, az edzőnk elképesztő.



Viszont az új év első meccsén a White Heart Lane-re látogatunk el, ahol egy másik jó szériát futó londoni rivális az ellenfél és valljuk be nem győzni jártunk a Suprs-höz az elmúlt években. Még 2012 október 20-án tudtunk nyerni Mata vezérletével, azóta 2 döntetlen és szintén egy új évi 5-3-as komoly pofon, amikor legutóbb bajnok lett a csapat.

Minden szempontból egy nagyon fontos rangadó előtt állunk, ezért segítségül hívtam McDeere-Kele Jánost. Szerintem mindannyian ismerjük, de az első számú angol bajnoksággal foglalkozó oldal, a Colrd Rainy Nights in Britannia főszerkesztője, valamint jelenleg a Premier Ligue-nek otthont adó Spíler TV szakértője.

Noha két nagy riválisról beszélünk, remek játékosokkal, azért az elmúlt 1-2 összecsapáson nem feltétlen a játéké volt a főszerep. Lesz-e ebből valóban rangadó?

McDeere: Ha abból indulok ki, hogy ez az első párosítás a PL történetében, amit ötvenedszerre rendeznek meg, akkor máris látszik, hogy nem akármilyen csapatok találkoznak egymással. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a két csapat eddig összesen négyszer kapott ki a most futó bajnoki évadban, akkor az is látszik, hogy bőven nem kutyaütőkről van szó. És akkor még mindig meg lehet fejelni az egészet azzal, hogy a bajnoki tabella ötödik helyezettje próbálja megakadályozni a listavezetőt abban, hogy történelmi győzelmi rekordot állítson fel. Mindenképp nagy rangadó lesz, reméljük, a játék színvonala is felnő ezekhez a várakozásokhoz.

Kinek van vastagabb cérnából az a bizonyos ideg? Egy 4 meccses szériát futó, 2 meccse gálázó hazaiaknak, vagy Conte hideg gépezetének?

McDeere: Mentálisan szinte biztosan a Chelsea van most jobban egyben - ez jól látszott a Stoke elleni meccsen is, ahol hiába egyenlített ki kétszer is az ellenfél, magától értetődő természetességgel rúgtak gólokat újra és újra. A Spurs szintén jó passzban van, idén másodszor épített négyes győzelmi sorozatot a ligában, de a Watford és a Soton legyalulása azért más kávéház, mint a kicsattanó erőben lévő Chelsea ellen felvenni a kesztyűt. Ezzel együtt éles meccsre számítok, az utóbbi néhány évben a Spurs hazai pályán általában nem adta magát könnyen a Chelsea-nek, és sokan emlékszünk még Mourinho bajnokcsapatának 5-3-as égésére is a White Hart Lane-en. Annyi góllal például most is kiegyeznék!



Mi lehet az a faktor/játékos/edzői húzás a hazaiak részéről, ami fellegekbe repítheti őket, vagy a süllyesztőbe?

McDeere: A novemberi odavágón a Spurs letámadása okozott kellemetlen perceket a Chelsea-nek, igazából az első félidőben jobbak is voltak a vendégek, és akár több góllal is vezethettek volna a Stamfordon. Fizikailag viszont nem bírták végig a hajtást, és ez lett a vesztük. Kíváncsi leszek arra, most vajon mennyire intenzíven kezdik majd a meccset, plusz azt is érdemes lesz figyelni, megint három védővel áll-e majd ki Pochettino, mint legutóbb a Watford ellen.

Ha már a fitness. Tudjuk, hogy piszok nagy mázlink van a sorsolással, a többiek meg fasorba sincsenek. Legtöbb pihenő, legkevesebb utazás, ráadásul, ha azt nézem az elmúlt 5 mérkőzésünk alsóházi csapatok ellen volt. A hazaiak meg utazgattak szépen. Ez mennyire segíti a vendégek helyzetét?

McDeere: Nyilván nagyon fontos, hogy mennyi idő jut regenerációra. A Chelsea ebből a szempontból egyedülálló az élcsapatok közül, mindössze 21 meccsük volt eddig a szezonban, míg például a Spurs már 27-nél jár. Ehhez vegyük hozzá, hogy Európa összes csapata közül a Tottenham játékosait használták a legkomolyabb mértékben a nyári Eb-n (11 spílerük összesen 3544 percet volt pályán), szóval az összes kulcsemberük totálisan ki van zsigerelve. A szezon előtt azt mondtam, ilyen vékony kerettel, és ennyire fiatal maggal a Spurs képtelen lesz tartani a tavalyi szintet egy ennyire megterhelő előző évad plusz a nyári válogatott tornák miatt, és bár egyelőre nem tűnik úgy, hogy nagyon visszaestek volna, még mindig látok kockázatot ebben. Sérülésből például már most sokkal többet szenvednek el a játékosaik.

Viszont erre a meccsre (Lamela-t leszámítva) mindkét gárda a legjobb keretével állhat ki. Ki lesz a nyerőember? Alli, Kane, Costa, Hazard, vagy egy váratlan hős?

McDeere: Alli nagy formában van, Kane pedig a fontos meccsek embere, de én például Eriksent is kiemelném a Spursből, mert mérkőzések óta pazarul játszik. Lamelát jó, hogy említed, szerintem iszonyatos veszteség a Spursnek a hiánya. Nem feltétlenül látványos, amit csinál, és labdával például nem is mindig ő a leghatékonyabb játékos, de iszonyat futómennyiséget tesz le az asztalra, és a visszatámadásban világelit, amit csinál. Nélküle sokkal kevésbé hatékony a Tottenham presszingje, márpedig ez a játékuk egyik alapja.

A Chelsea-nél nyilván Costa és Hazard a kulcsember, kíváncsi vagyok, hogy a ligaelit Spurs védelmet is olyan simán játsszák-e át, mint a kisebb csapatok hátsó alakzatait. Mögöttük Fabregasra kulcsszerep hárulhat a labdakihozataloknál, már, ha kezd ugye, mert azt sem tartom kizártnak, hogy Conte óvatos duhaj lesz, és Maticsot rakja be a helyére. Ezen a döntésen sok múlik, tényleg szívesen belelátnék most Antonio fejébe.



Lélektanilag nagyon fontos a győzelem mindkét csapatnak, Tottenham, feljöhet a 3. helyre, illetve a "megállítja a megállíthatatlant", a Chelsea rekordot dönthet és lehet 8 pont a difi. Ha bukta van, akkor a Spurs továbbra is üldöző lesz, nyakán a United-del, a Chelsea-nél meg megtörhet a lendület és a lelki egyensúly is. Tényleg ennyit számít ez a mérkőzés? Milyen jövőképet jósolsz a kiemenetelektől függően?

McDeere: Ritkán szoktam hasonlót mondani, de most egyetértek veled, ez több, mint egy szimpla meccs. Ha a Chelsea nyer, akkor rekordot dönt, újraírja a történelemkönyveket, és az ember lassan joggal teheti fel magának a kérdést, megállítható-e ez a csapat egyáltalán. Ha viszont beesik egy bukta, akkor mindjárt nem is annyira rózsaszín a helyzet: 13 meccset megnyerni ugyan nem kis dolog, de ezzel együtt is mindössze 5-6 pont lesz a Chelsea előnye január elején, ami a bajnokságnak ebben a szakaszában nem kimondottan sok. Ráadásul a Kékeknek igen nehéz időszakuk lesz január-február fordulóján (egymás után két rangadó a Pool és az Arsenal ellen), szóval villámgyorsan el is olvadhat az előny, ha most megtorpannak.

Legyünk pozitívak, nyerünk ma és viszonylag jól zárjuk azt a két rangadód, a Pool-tól még ki is kaphatunk, az Ágyúsokat már csak a szokásjog miatt is kötelező elverni odahaza. Akkor eldöntetett február elejére a bajnoki cím?

McDeere: Maradjunk annyiban, hogy amennyiben ezt a mai meccset megnyeri a Chelsea, majd aztán a Liverpool-Arsenal páros meccs után is tartja a 6-8 pontos előnyét a tabellán, akkor meglepetés lenne, ha elbukná a bajnokságot. Persze toronymagas esélyesnek lenni egy másik helyzet, mint a dobogót megcélozva tusakodni a mezőnyben: kérdés, a kötelező győzelmek okozta nyomást is ugyanilyen jól viselné-e a csapat egész tavasszal.

Tipp: 1-1



A mérkőzést 21:00-tól a Spíler Tv műsorán, vagy Streamen láthatjátok. Mindenkinek jó szurkolást!