„John Terry bámulatosan játszott,” – kezdte Mourinho, „igaz voltak már neki korábban is csodás meccsei az alatt az 5-6 év alatt, mióta együtt dolgozunk. Sőt, némelyiken még gólt is szerzett. Már az első szezonomban kiemelkedő teljesítményt mutatott a Highburyben, de ma senkinek sem kegyelmezett. Olvasta a játékot, fedezte a területét, az elcsent labdákat pedig tökéletes passzokba fordította át. A csapat is fenomenális volt, de John egy lépéssel végig a többiek előtt járt.”
„Egy nagyon jó mérkőzést láthattunk. Nem várja el senki, hogy az ellenfeleimet elemezzem, de úgy gondolom, jók voltak ma. Ahogy az én csapatom is nagyon jó volt. Ha elfelejtjük most a büntetőket, akkor egy pozitív, igazságos eredmény született. És én el is akarom felejteni azokat, mert ezeken túl nagyon jó teljesítményt nyújtott a bíró, ahogyan az asszisztensei is. Boldog vagyok az eredménnyel.”
„Mivel Drogba nem tudott velünk együtt készülni egészen szombatig, a gondolat az volt, hogy Oscar segítségével fogunk a védelmük mögé kerülni, ami sikerült is párszor az első félidőben: ott van a három büntetőgyanús eset, illetve Ramiresnek is volt egy ziccere a kapussal szemben. Mindenesetre az első 45 percben megnehezítettük Mertesacker és Koscielny dolgát ezzel a négy helyzettel.”
„A második félidőben már egy konkrét embernek próbáltuk bejátszani a labdát, emellett sokkal nagyobb hangsúlyt fektettünk a kontratámadásokra is. Azonban akárhányszor megszereztük a labdát, és megindultunk egy kontrával, az Arsenal játékosai azonnal taktikai szabálytalanságot követtek el ellenünk. Úgy hiszem, a játékvezető jól járt el, amikor kiosztott nekik három sárgalapot.”
„Fabregas az utolsó ember, aki eszembe jut, ha azokról kell beszélnem, kik izgultak ma. Nagyon magabiztos volt, hisz azon a poszton játszattuk, ahol a leginkább kontroll alatt tarthatja a játékot. Azonban ezen a poszton nem lehet sokáig játszani úgy, ha valakinek már van egy sárgája. Ez volt az oka, hogy a második félidőben Ramirest állítottam a helyére, Cesc pedig kapott egy sokkal támadóbb feladatot, ahol nincs annyi esélye a második sárga begyűjtésére. Ennek ellenére stabil teljesítményt nyújtott, mint mindenki más a csapatomban.”
„10 év címek nélkül, az az unalmas” – reagált Mourinho arra, amikor a hazai szurkolók azt skandálták a meccs végén, hogy ’unalmas Chelsea’. „Nagyon unalmas, amikor szurkolsz egy csapatnak, de csak vársz, vársz és vársz a sikerre oly sok éven át. De talán nem is nekünk szólt a rigmus. Ha otthon játszol, és meg akarod nyerni a meccset, de te lecseréled a középső támadódat, ne lepődj meg, ha a szurkolóid többet akarnak. Ilyen helyzetben talán együtt akarnák látni Giroudot Welbeckkel az utolsó percekben.”
„De lehet, hogy én látom rosszul, és valóban a Premier Liga második legtöbb gólját lövő csapat az unalmas, akiknek a legjobb a gólkülönbsége. Sok gólt szereztünk, de egy ilyen időszakban, amikor nincs se Diego Costa, se Loic Remy, és csak egyetlen csatárunk van, változtatnunk kell egy kicsit. Igaz, hogy így nem szerzünk annyi gólt, mint korábban, de még így csak a City szerzett többet nálunk.”