Nincs mit mondanom. Ezt maga Jose Mourinho mondta a Liverpool elleni találkozó után. Nagyjából ezzel ki is merült a társalgás a riporter és közte. Igazából meg tudom érteni, én se tudtam először hogyan fogjak bele ebbe a cikkbe.


A meccsben nem volt benne a vereség. Viszonylag jól játszottunk, hamar vezetést szereztünk és a Liverpool is csak helyzetekig jutott. Aztán jött az első félidő hosszabbítása, majd a hosszabbítás hosszabbítása és máris egyenlő volt az állás. Leiva kiállítása elmaradt (ahogy Costa-é is), majd jött még két gól, ami teljesen elkerülhető lett volna és le is telt a 90 perc. Itt jegyezném meg, szerintem Emre Can is nyugodtan mehetett volna idő előtt az öltözőbe. De ez szigorúan magánvélemény. Nem szeretnék kitérni Clattenburg teljesen következetlen játékvezetésére. Legyen elég annyi nem ez az első kétes döntésekkel megtűzdelt meccse.

De most egy kicsit vonatkoztassuk el a mérkőzés végeredményétől és fókuszáljunk az egyéni teljesítményékre. Vagyis igazából azokra, akik tenni is szerettek volna valamit az győzelemért. Zouma, Azpilicueta, Willian, Ramires. A szezon kezdete óta ők azok, akik robotolnak, bejárják az egész pályát, labdát szereznek, védekeznek, támadnak és megpróbálják a maximumot nyújtani. Sajnos ők négyen kevesen vannak, mikor 11 játékosnak kellene ugyan ezt a szintet hozni. Begovics pedig hiába mutat be elképesztő bravúrokat és tartja meccsben a csapatot, mikor a folyamatos egyéni hibáknak köszönhetően rengeteg gólt kap.

Itt az ideje végre nyíltan kimondani, edzőbuktatással állunk szemben! Hiába tagadnánk, ez, az. Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a belső védőink,John Terry és Gary Cahill úgy szaladgálnak, a védelem közepén mintha most játszanák első meccsüket (Ivanovics is ugyan ez csak ő most sérült). Azt meg tényleg nem vagyok képes felfogni amit Fabregas és Hazard csinál. Borzalmas nézni a játékukat, már ha hívhatom azt annak, amit bemutatnak. Lehetetlen hogy csak úgy magától az tavalyi év legjobb játékosa és assziszt királya ilyen mélyrepülésbe kezdjen és a játéka egy szép nagy kerek nullával summázható legyen.



Matics és Oscar helyzetét nem tudom egyértelműen megítélni. Talán Oscar az, akin látszik az akarat, de az ő formája sem 100%. Matics már egy fokkal árnyaltabb. Gyűjtögeti a sárgákat, lassan már a piros lapokat is. A tavalyi év talán legjobb teljesítménye volt az övé, most meg kín nézni, amit művel.

Azt nem tudom, hogy Diego Costa is azok pártját erősíti-e akik a menesztés mellett vannak, vagy szimplán ennyire gyökér. Rendben, hergeljen, abból még nem feltétlen lesz probléma, de ez már tényleg sok. Azért egy ember annyira nem lehet együgyű, hogy folyamatosan ezt csinálja és kapja érte az eltiltásokat. Akkor üljön a padra és gondolkodjon ott pár hétig.


Tiszteletlenség! Ez a szó jut eszembe, ha az imént említett játékosokra gondolok (kivéve talán Oscar). Tiszteletlenek az edzőjükkel, a társaikkal, a klubbal és nem utolsó sorban a saját szurkolóikkal szemben is. Feladják a saját önös érdekeikért azt, hogy trófeákat szerezzenek. Nem érdemlik meg, hogy a címeres mezt magukra öltsék. Igen, ezek kemény szavak, főleg ha ara gondolok mit tettek meg eddig a klubért, de így látom. Legtöbbünknek még az sem adatik meg hogy egyszer egy meccset megnézzen a Bridge-en, ezek a játékosok ellenben olyan összegeket tesznek zsebre, hogy ha a saját fizetésünkhöz hasonlítjuk, elfog minket a könnyes nevetés.

Tudom nem a pénz a mérce, mert hiába keresi magát hülyére egy játékos, ha nem tud két értelmeset a labdába rúgni. De nézzük meg például Eden Hazard vagy Fabregas fizetését esetleg Diego Costa-ét. Sorjában 200.000; 170.000 és 200.000 font. Ezek pedig heti fizetések! Persze mondhatja magában az, aki a cikket olvassa, minek lázadozok, mert nem az én pénzem.

De a csapatot a magaménak érzem annyira, mint a többi a szurkoló, akik kilátogatnak minden héten vagy elkísérik őket és végignézik ezt a mesterien megkomponált agonizálást a fent említettek vezetésével. Ők minden héten megveszik a jegyeket, amiből a fizetés is van. Tehát a szurkolóknak is tartoznak ezek a játékosok.



Muszáj tennem egy kis kitérőt a média és az FA felé. Aki kicsit is járatos az angol labdarúgásban, annak nem kell bemutatnom a szigetországi sajtót. Viszont amit portugál trénerünkkel művelnek, túl megy egy határon.
Folyamatosan azzal bombázzák, mikor megy vagy küldik már el. Sehol egy kérdés arról min változtatna, kit ültetne a padra. Ahogy pedig a hétvégén rendezte a meccs utáni interjút, az nagyon is helyén volt :,, I have nothing, nothing to say.’’ Vagyis nincs mit mondanom. Nagyon is jól tette mivel a riporter teljesen összezavarodott én inkább hagyta menni.


A riporter arról is kérdezte, mit szól ahhoz, ahogy a szurkolók éltetik és üzennek neki. Mourinho válasza nagyon egyszerű volt. ,,The fans are not stupid’’. A szurkolók nem ostobák. Ez így van, nem vagyunk azok és jól tudjuk, ez nem rajta múlik már.


Mourinho azt is megjegyezte, nem szeretne semmiről beszélni, mert az FA megbüntette és bármit is mond, csak nagyobb bajt szabadít magára.

Ezen felül pedig volt egy nagyon érdekes mondata: ,,Vannak olyan csaták amiket nem nyerhetsz meg" Valószínűleg ezzel utalt azon játékosokra akik nem akarnak teljesíteni.

Az interjú itt olvasható: http://www.bbc.com/sport/0/football/34688872


Nem is tudom érdemes-e még az FA-vel foglalkozni. Aki szót mer emelni ellenük vagy az embereik munkássága ellen az számíthat büntire, eltiltásra és a tárcáját is megszabadítják némi pénztől. Ellenben teljes mértékben inkonzekvensek és a kritikát végképp nem tűrik.

A szövetségben is csak emberek dolgoznak így természetesen hibák is jelen vannak, amiket orvosolni kell. Ha a vezetők nem veszik észre ezeket, akkor másnak kell rávilágítania. Sajnos bevarrt szájjal ez nehéz. Pedig ezt várja el mindenkitől az FA vezetőség.

Egyetlen fegyverük a fentebb említett hármas, ami végezetül hatásos is, mert ellehetetleníti azokat. akik kritikát gyakorolnának. Pedig ha egy szervezetnek annyi pénze folyik be a csapatokból, mint az FA-nek akkor szerintem joga lehet egy edzőnek elmondania a véleményét.




THE ONLY WAY IS JOSE! Olvasható a transzparensen. Jose az egyetlen út, így lehetne fordítani és tényleg ő az egyetlen, aki ki tudja rángatni a csapatot ebből a melankóliából.
Nem tudom mi vezetett idáig, hogy ezek a játékosok azt gondolják, ha nem csinálnak semmit és eljátsszák a hattyú halálát, akkor majd minden megváltozik.


Ennél a pontnál pedig nyomatékosan ki kell jelentenem, nem vagyok elvakult Jose Mourinho párti. Sőt mikor kezdődött a szezon és láttam a jeleket, amik tavaly a szezon felétől már egyre jobban mutatkoznak én is úgy gondoltam lehet, ideje váltani és új edzőt hozni.De látva a csapat kollektív semmit tevését pár játékos kivételével, azt kell mondanom nem érdemli meg hogy fel kelljen állnia a kispadról.

Természetesen az az ő hibája, ha ezt nem látja, vagy nem akarja látni az alibizőket. Az ő feladata a játékosok motiválása is, ami mint látjuk, nem nagyon megy. Viszont az is más kérdés, ha rossz a motiváció vagy a nagy összefogás közepette kést döfnek Jose hátába. Mert itt egyértelműen erről van szó.

Azonban,ha Mourinho érezte ezt, akkor miért nem igazolt idejében? Feltehetjük magunkban ezt a kérdést. De hova igazolt volna? Jómagam is úgy éreztem, összeért a csapat, egy kis erősítés ide-oda és teljesen jó lesz minden. Ez nem így lett.

Nem azért mert kevés lenne ide a keret, hanem mert akarat nincs csak megtömött zsebek, a felelősség meg egy emberé. Tényleg felelős sok minden miatt, de arról nem ő tehet, ha valaki meg sem próbál játszani.

Mi lehet a megoldás? Véleményem szerint ideje meglépni azt, amit a nagy klubok nem szoktak. Hozzá kell nyúlni a kölcsönben lévő játékosokhoz és a padozókhoz, (esetleg télen egy nagy bevásárlást tartani). Nem utolsó sorban pedig a taktikára is ráférne némi frissítés.

Ha szigorúan a Liverpool elleni meccsre gondolunk, akkor tisztán láthatjuk, Kennedy sokkal nagyobb lelkesedéssel szállt be a játékba és 5 perc alatt többet tett hozzá, mint Eden Hazard. De nyugodtan játszhatna Traoré is, ha csak a Stoke ellen látottakat vesszük. Kapura tört, megtartotta a labdát és jók voltak a passzai.

Hazard játékára egyszerűen nincs magyarázat. Elvileg anno Juan Mata azért került ki a kezdőből, mert nem ment neki a védekezés. Ez mostanság Eden-nek sem kenyere. Olyannyira nem hogy sokszor csak elengedi a támadót, utána nem fut, vagy valahol a pálya közepén bóklászik.
Persze nem ez az elsődleges feladata, de azt sem képes megoldani, sehol egy jó passz, a támadások nála halnak el.



A Stoke elleni meccsen pedig még mielőtt odaállt a labda mögé már tudtam, kifogja hagyni. Nem tévedtem. Tényleg nem szeretnék mindent az ő nyakába varrni, de a tavalyi szezon legjobb játékosával szemben azért vannak elvárásaim. Sokszor hasonlítják Cristiano Ronaldo-hoz vagy Lionel Messi-hez. Nem emlékszem olyan esetre mikor ez a két játékos ennyire leadta és nem harcolt a csapatért vagy magáért.


Radamel Falcao vagy Remy is sokkal többet nyújt, mert nem csak elől sétálgatnak, és nem keverednek balhéba állandóan, mint Costa, hanem megpróbálnak mindent megtenni hogy jó benyomást keltsenek és azon vannak hogy bizonyíthassanak.

De a félreértések elkerülése végett, Diego Costa-nak nagy szerepe volt a bajnoki cím elhódításában, tehetségéhez pedig kétség sem fér. De nincs még egy olyan játékosunk, aki ennyit megengedhet magának. A mostani esetből is biztos eltiltás várható. Ez nem Chelsea szint, nem lehet minden második meccsen eltiltást összeszedni, ez nonszensz.

Egyes források szerint az egyik meg nem nevezett Chelsea játékos úgy fogalmazott, hogy : ,, Inkább veszítek, mintsem nyerjek Jose-nak.” Igaz hogy elég sok helyen olvastam, de inkább kezeljük ezt csak pletyka szintjén.

Ray Wilkins csapatunk volt edzője is megszólalt az üggyel kapcsolatban. A BBC Radio 5 Live’s Sportsweek című műsorában elmondta, szerinte a játékosok Mourinho mögött vannak, csak nem teljesítenek. Úgy látja, van pár idősebb játékos. akik kontroll alatt tartják az öltözőt és bármit megtesznek a pozíciójukért. Ő maga sem hisz abban, hogy jó döntés lenne elküldeni Jose-t.

A teljes interjú itt meghallgatható: http://www.bbc.co.uk/programmes/p036tn2n

Összességében láthatjuk, hogy egy kis magon kívül a játékosok egyszerűen tesznek rá mi történik és szeretnék mielőbb kijjebb tudni a mestert. Ez gyomorforgató viselkedés és nem méltó azokhoz, akiknek sokat jelent a Chelsea.



Sajnos az, hogy Mourinho megkövetel egy szintet és a fegyelmet, már túl sok egyeseknek. Európa egyik legnagyobb klubjában játszani és minden sorozatban végső esélyesként indulni, trófeákat nyerni, már lehet nem elég.

Határozottan állítom, a lehető legrosszabb döntést hozná a klub akkor, ha menesztenék portugál edzőnket. Ő az, aki kivezetheti a csapatot ebből a gödörből, de mérget vehetünk arra, hogy maradása esetén fejek fognak hullani és lehet nem is lenne baj.

Nem az edző személyében kell új impulzus a csapatnak, hanem a játékosokéban. Most őszintén, gazdag csapat a miénk, a világ legjobb edzője ül a kispadon. Ki ne akarna itt játszani? Azt pedig egyik csapattagnak sem szabad elfelejtenie, hogy egyikük sem pótolhatatlan.