Posztja: középpályás
Született: 1978.december 22., London (Hammersmith)
Nemzetisége: angol
Átigazolás: 1995 december
Átigazolási összeg: ingyen
Korábbi klubjai: Chelsea junior

    1996 február 4-én a Middlesbrough elleni hazai 5-0-ás siker alkalmával, John Spencer cseréjeként lépett pályára első alkalommal a Chelsea felnőtt-csapatában - akkor mindössze 17 éves múlt! Az angol U21 válogatott egykori csapatkapitánya volt. 1996-ban a Legjobb Fiatal Játékos Angliában!
    Alacsony, de harcos játékos, némileg hasonlít Dennis Wise-ra. Ugyanúgy ismert kemény belépőiről, mint támadásairól, góljairól.
    Bár ma még egy kicsit önfejű, ha benő a feje lágya, ő lehet a jövőbeni csapatkapitány!
 

1999 tavaszi interjú Morris-szal, a Focivilágból

- Meglepődött, hogy olyan sokáig tartott a veretlenségi szériájuk?
- Az lepett meg, hogy olyan hosszú ideig nem kaptunk ki, de az egyáltalán nem, hogy közben nagyon jól játszottunk. Olyan játékoskerettel, amilyen a miénk, elég nagy bajok lennének, ha nem szerepelnénk ilyen remekül. Nem is való olyan játékos a Chelsea-be, aki nem bízik a csapatban, és abban, hogy a tabella élén fejezzük be a bajnokságot.

- Nagyon sok olyan futballista van a csapatban, aki egyedül is el tud dönteni mérkőzéseket. Ez sokat jelenthet.
- Igen, Zola, Poyet és Vialli is egyetlen zseniális villanással meg tudja nyerni a meccseket. És, ha ennek ellenére sem mennek a dolgok, akkor ott van Tore Andre Flo a kispadon, de vészhelyzetben Petrescu és Robbie Di Matteo is képes valami váratlant produkálni. Ha valakinek nem megy, akkor a csapattársak közül egy másik azonnal ki tudja segíteni.

- A veretlenségi sorozat nem növelte a nyomást a csapaton belül?
- Csak egy kicsit. Én ritkábban játszottam, és emlékszem, néha az jutott eszembe, hogy csak ne szerepeljek pont azon a találkozón, amikor véget ér a sorozatunk. Desailly mondta nekem, hogy ő imád nyomás alatt játszani, mert ha nincs meg a kellő feszültség, akkor figyelmetlenebb. De most, hogy kikaptunk az Arsenaltól, el kell felejtenünk az egészet, és csak az előttünk álló mérkőzésekre kell koncentrálnunk.

- Mi a különbség a tavalyi és az idei Chelsea között?
- Az mindenképpen, hogy a nyáron olyan játékosok érkeztek, mint Desailly vagy Ferrer, akik még biztonságosabbá tették a védelmet. Ráadásul most a sérülések is jobban elkerültek bennünket.

- Az idén csak kevesebbszer jut szóhoz. Mi lehet ennek az oka?
- Még mindig sokat kell fejlődnöm, és az edzéseken nagyon keményen dolgozom, hogy többször kerüljek be a csapatba, mert állandó kezdőjátékos szeretnék lenni. Ha egyszer játszok, akkor azt a következő mérkőzésen is meg szeretném ismételni. Néhány hete elég csalódott voltam, amikor váratlanul kikerültem a csapatból. De el kell ismerni, hogy éppen ez adja a csapat erősségét: rengeteg a kiváló képességekkel rendelkező futballista.

- Mi a véleménye Vialli nevezetes rotációs szisztémájáról?
- Ha egyszer játszol, máskor meg nem, akkor elég nehéz állandósítani a formádat. De a tréningek olyan erősek nálunk, hogy állandóan olyan kondiban vagyunk, mintha csak tétmeccseket játszanánk.

- Mi a legnagyobb erőssége ennek a Chelsea-nek?
- Azt hiszem, a csapatszellem. A legfontosabb célja mindenkinek ugyanaz: megnyerni a bajnokságot, és ezért mindenben a menedzser mögött állunk. És ha olyan képességű futballisták vannak egy csapatban, mint Zola vagy Flo, akik tényleg egy pillanat alatt eldönthetik a találkozót, akkor mindig bennünk van a győzelem. Fejben is sokkal erősebbek vagyunk: idén több meccset is megnyertünk, amit tavaly elveszítettünk volna a koncentráció hiánya miatt.

- És melyek a gyenge pontjai?
- Ha van egyáltalán ilyen, akkor az lehet, hogy csak lassan lendülünk játékba. Van, amikor csak 20-30 perc elteltével ébredünk rá, hogy többet kell nyújtanunk. Ezen mindenképpen javítanunk kell.