A várakozásoknak megfelelõen az Arsenal két vállra fektette a Chelsea-t a fináléban, így története során nyolcadszor viheti haza az FA-kupát. Nem túl magas színvonalú találkozón dõlt el a trófea sorsa, de roppant jó elõjel az „Ágyúsok" szurkolói számára, hogy legutóbb akkor tudott bajnoki címet nyerni a csapat (1998-ban), amikor a kupát is elhódította. Márpedig a Premiership-elsõség még korántsem biztos az idén: a Manchester United feltett szándéka keresztbe tenni a Arsenal ismételt duplázási terveinek, kettejük május 8-án sorra kerülõ bajnokiján. Igaz, ha a londoni egylet kikap az Old Traffordon, ám az utolsó fordulóban megveri otthon az Everton, akkor hiábavaló az MU összes erõfeszítése...
A 2001-es döntõvel ellentétben most szikrázó napsütés várta a két együttest a cardiffi Millennium-stadionban, s már az összeállítások érdekesnek bizonyultak. Arséne Wenger újra David Seamant állította a kapuba Richard Wright helyett , a kezdõbe jelölte a két veterán védõt, Sol Campbellt és a visszavonulását erõsen fontolgató Tony Adamst, továbbá kihagyta Nwankwo Kanut, aki viszont - éppen rendszeres mellõzése miatt - a távozás gondolatával barátkozik. A túloldalon egyaránt pályán volt Jimmy Floyd Hasselbaink és Graeme Le Saux, noha elõzetesen mindkettejük szereplését kétségessé tette vádlisérülésük.
Hasselbaink játékán erõsen meglátszott, hogy nem egészséges, de elsõsorban nem emiatt volt visszafogott a kezdés. A felek hihetetlenül keveset kockáztattak, jobbára azzal kísérleteztek, lehet-e nevetségesen messzirõl gólt loni a kapusoknak. Egyelõre nem lehetett, más kérdés, hogy - mint a késobbiekben látni fogjuk - ketten is nagyszerûen belejöttek a tüzelésbe. Az elso félidõ ugyanakkor szürkén hömpölygött tova, mindössze egy-egy sárga lap, valamint két helyzet ment eseményszámba. Az persze már jelzett valamit, hogy mindkettõ Carlo Cudicini kapuja elott adódott: elõbb Patrick Vieira ívelt középre és Dennis Bergkamp bólintott nem sokkal fölé, majd ugyanez történt Wiltord, Lauren szereposztásban.
A második játékrész gyors pengeváltással indult, Thierry Henry közeli próbálkozását bravúrral hárította a „Kékek" olasz hálóõre, s Eidur Gudjohnsen ugyancsak nagy védésre késztette Seamant. A 64. percben aztán Ray Parlour megunta a tili-tolit, ügyesen lopta a távolságot a rivális térfélen, és 25 méterrõl, jobbal hatalmas lövést küldött a bal felsõ sarokba. Kevesen gondolták az arénában, hogy kis idõ múlva ennél is szebb gólt fognak látni. A megtört Chelsea-játékosok csak nézték, amint Fredrik Ljungberg bõ tíz perccel a vége elott a felezovonaltól a tizenhatosig száguld a labdával, aztán gyönyörûen csavarja el azt Cudicini mellett.
A svéd középpályás találata nem csak a látvány szempontjából volt különleges, hanem azért is, mert 40 éve nem fordult elõ, hogy egy labdarúgó két egymást követõ FA-kupa-fináléban is eredményes legyen (akkor a Tottenham támadója, Bobby Smith volt a tettes). A hátralévõ idõben a Claudio Ranieri edzette gárdának esélye sem volt felállni a padlóról, jóllehet idõközben Boudewijn Zenden és Gianfranco Zola is beállt.
„Londoni derbi volt, ami mindig borzasztó kemény. Remélem, szerdán is sikerülni fog, a Manchester ellen. Az elõzõ szezon elég lelombozó volt, ez most nagy megkönnyebbülés" - sóhajtott fel a lefújás után az idényben második találatát szerzõ Parlour, a Liverpool ellen az utolsó percekben elvesztett tavalyi döntõre utalva. Ljungberg amondó volt, hogy az említett kudarc óriási mértékben motivált mindenkit a csapatból, mert senki sem szerette volna, ha úgy emlékeznek rájuk, mint akik zsinórban kétszer buktak el a fináléban. Wenger pedig nem mulasztotta el megemlíteni, ha Sven-Göran Eriksson helyében lenne, õ bizony kivinné Parlourt a vb-re.
/Galambos Péter cikke/
Arsenal-Chelsea: 2-0 (0-0)
2002.május 4.,
Cardiff, 74 000 nézõ; v.: Riley
Gól: Parlour
(64.), Ljungberg (79.)
ARSENAL: Seaman - Adams, Campbell, Ash. Cole, Lauren - Ljungberg, Parlour, Vieira, - Bergkamp (Edu, 72.), Henry (Kanu, 81.), Wiltord (Keown, 90.)
CHELSEA: Cudicini
- Babayaro (Terry, 46.), Desailly, Gallas, Le Saux - Melchiot (Zenden,
76.), Grönkjaer, Lampard, Petit - Gudjohnsen, Hasselbaink (Zola, 68.)