Eredmények <> Tabella <> Bajnokok névsora

Eredmények

Dátum	Ellenfél		Eredmény	Gólok
8.21.	Leicester City	V	1-1	Bentley
8.23.	Burnley	H	1-0	Parsons
8.28.	Bolton Wanderers	H	3-2	Bentley, Lewis, öngól (Ball)
8.31.	Burnley	V	1-1	Bentley
9.4.	Cardiff City	H	1-1	Lewis
9.6.	Preston North End	H	0-1
9.11.	Manchester City	V	1-1	Bentley
9.15.	Preston North End	V	2-1	Parsons, McNichol
9.18.	Everton	H	0-2
9.20.	Sheffield United	V	2-1	Stubbs, Lewis
9.25.	Newcastle United	V	3-1	McNichol, Bentley (2)
10.2.	West Bromwich Albion	H	3-3	Parsons, Bentley, Lewis
10.9.	Huddersfield Town	V	0-1
10.16.	Manchester United	H	5-6	Armstrong, O'Connell (3), Lewis
10.23.	Blackpool	V	0-1
10.30.	Charlton Athletic	H	1-2	Parsons
11.6.	Sunderland	V	3-3	McNichol (2), Stubbs
11.13.	Tottenham Hotspur	H	2-1	Bentley, Lewis
11.20.	Sheffield Wednesday	V	1-1	McNichol
11.27.	Portsmouth	H	4-1	McNichol, Bentley, Stubbs, Blunstone
12.4.	Wolverhampton Wanderers	V	4-3	McNichol, Bentley (2), Stubbs
12.11.	Aston Villa	H	4-0	Parsons, McNichol (2), Bentley
12.18.	Leicester City	H	3-1	Parsons, McNichol, öngól
12.25.	Arsenal	V	0-1
12.27.	Arsenal	H	1-1	O'Connell
1.1.	Bolton Wanderers	V	5-2	Sillett (11-es), O'Connell, Bentley (2), öngól (Higgens)
1.22.	Manchester City	H	0-2
2.5.	Everton	V	1-1	Bentley
2.12.	Newcastle United	H	4-3	McNichol, Bentley (3)
2.26.	Huddersfield Town	H	4-1	Parsons, Bentley, Stubbs, Blunstone
3.5.	Aston Villa	V	2-3	Parsons, McNichol
3.9.	West Bromwich Albion	V	4-2	Sillett (2), Saunders, Bentley
3.12.	Blackpool	H	0-0
3.19.	Charlton Athletic	V	2-0	O'Connell, Blunstone
3.23.	Cardiff City	V	1-0	O'Connell
3.29.	Sunderland	H	2-1	Willemse, öngól (McDonald)
4.2.	Tottenham Hotspur	V	4-2	Sillett (11-es), Wicks, McNichol (2)
4.8.	Sheffield United	H	1-1	Parsons
4.9.	Wolverhampton Wanderers	H	1-0	Sillett (11-es)
4.16.	Portsmouth	V	0-0
4.23.	Sheffield Wednesday	H	3-0	Sillett (11-es), Parsons (2)
4.30.	Manchester United	V	1-2	Bentley

forrás: www.mychelseafc.com

---

Tabella

1.	CHELSEA FC	42	20	12	10	81-57	52
2.	Wolverhampton Wanderers	42	19	10	13	89-70	48
3.	Portsmouth	42	18	12	12	74-62	48
4.	Sunderland	42	15	18	9	64-54	48
5.	Manchester United	42	20	7	15	84-74	47
6.	Aston Villa	42	20	7	15	72-73	47
7.	Manchester City	42	18	10	14	76-69	46
8.	Newcastle United	42	17	9	16	89-77	43
9.	Arsenal	42	17	9	16	69-63	43
10.	Burnley	42	17	9	16	51-48	43
11.	Everton FC	42	16	10	16	62-68	42
12.	Huddersfield Town	42	14	13	15	63-68	41
13.	Sheffield United	42	17	7	18	70-86	41
14.	Preston North End	42	16	8	18	83-64	40
15.	Charlton Athletic	42	15	10	17	76-75	40
16.	Tottenham Hotspurs	42	16	8	18	72-73	40
17.	West Bromwich Albion	42	16	8	18	76-96	40
18.	Bolton Wanderers	42	13	13	16	62-69	39
19.	Blackpool	42	14	10	18	60-64	38
20.	Cardiff City	42	13	11	18	62-76	37
21.	Leicester City	42	12	11	19	74-86	35
22.	Sheffield Wednesday	42	8	10	24	63-100	26

---

A bajnokcsapat tagjai
 

    A következő összeállítás a BBC-n jelent meg, megemlékezve az 50 évvel ezelőtti, első Chelsea bajnokcsapat tagjairól.

Ted Drake (menedzser) Játékosként az Arsenal góllövő-legendája volt; 184 meccsen 139 gólt lőtt, közte a kiemelkedő 1934/35-ös szezonnal, amikor is 44-szer talált be. A háború után a Hendon és a Reading menedzsere volt, mielőtt 1952-ben csatlakozott a Chelsea-hez, élete utolsó komolyabb szerepére a futballvilágban. Az egyik első "tréningruhás edző" volt; a motiválás mestere és kemény munkafelügyelő az edzéseken. Nagy hangsúlyt fektetett az erőnlét fejlesztésére valamint a küzdő csapatszellem kialakítására. A trénerkedés mellett a klub imidzsét is fejlesztette: megszabadította a Chelsea-t a Pensioners ("Nyugdíjasok") címertől és becenévtől. Később nem tudta megismételni a bajnoki címet, és 1961-ben távozott. 1995-ben, 82 évesen hunyt el.

Jack Oxberry (másodedző) A menedzser jobbkeze. Drake-kel a Reading-i időszakban találkozott, mielőtt átvették az irányítást a Chelsea-nél. 1961-ben, Drake lemondásakor vonult vissza, majd két évre rá elhunyt.

Ken Armstrong (középfedezet) (39 meccs / 1 gól) Armstrong, aki több mint 400-szor viselte a Chelsea mezét, a bajnoki cím elnyerésekor már pályafutása alkonyán járt. Dinamikus irányító volt a pályán, és a klub kártya-iskolájának is fontos tagja - első autóját állítólag a nyereményekből vásárolta. 1957-ben Új-Zélandra emigrált egészségügyi okok miatt, de 1971-ig folytatta a focit, és nagyban hozzájárult a sport fejlődéséhez új hazájában, melynek válogatottjában 15-ször játszott. 1984-ben hunyt el, hamvait a Stamford Bridge-en szórták szét.

Peter Sillett (jobbhátvéd) (21/6) Sillett a Southamptonból érkezett, és őt ünneplik azért a gólért, melyet sokan a bajnoki címet eldöntő találatnak tartanak: egy keményen bebombázott büntetőért a Wolves ellen, Húsvét vasárnapján, mellyel másodjára is legyőzték legnagyobb riválisukat. Bár Sir Stanley Matthews a legjobb hátvédnek nevezte, akivel pályafutása során találkozott, Sillett mégis csak 3-szor játszott a válogatottban. 1962-ben a Guildford City-hez igazolt, majd később az Ashford Town játékos-menedzsere volt, amíg vissza nem vonult ízületi gyulladás miatt. 1998-ban, 65 évesen, rákban hunyt el.

Charlie Thomson (kapus) (16 meccs) Drake még a Reading menedzsereként látta védeni a skót kapust, hazája katonai válogatottjában. Jó benyomást tehetett Drake-re, hiszen 1952-ben, Chelsea-hez kerülésekor rögtön leigazolta őt a Clyde-tól. Míg a Wolves elleni tizenegyes-gól miatt Sillett-nek jár nagy hála, az a győzelem legalább annyira Thomson érdeme is, hiszen kapufára védte Johnny Hancock nagy helyzetét. Később a Nottingham Forest-ben is játszott - 1959-ben FA Kupát nyert velük -, és azóta is a városban él.

Stan Willemse (balhátvéd) (36/1) A Brighton-ból érkezett a Chelsea-hez 1949-ben, és azon kevesek közé tartozott, aki túlélte Drake csapat-átalakítását. Nem véletlenül, hiszen a "Tank" becenevű egykori haditengerészt a legkeményebb hátvédnek tartották. Willemse a csapat egyik alappillére volt, mégis kihagyta a bajnoki ünneplést, csak hogy megnézhesse agarai versenyét Brighton-ban. A következő szezonban 4500 fontért eladták a Leyton Orient-nek, majd később visszatért Brighton-ba, ahol a mai napig él. Ő volt az egyik játékos, aki 2005-ben a Stamford Bridge gyepére cipelte ki a Premiership trófeát, pontosan ötven évvel saját diadala után.

Stan Wicks (középfedezet) (21/1) Drake előző klubjából, a Reading-ből hozta el Wicks-t 1954 januárjában, és ez remek üzletnek bizonyult. Novemberig az oldalvonal mellett üldögélt, de mikor beállt, acélosságot és magasságbeli fölényt adott a hátvédsornak, és teljesítménye meggyőzte Drake-et, hogy nélkülözze a továbbiakban Ron Greenwood szolgálatait. Közel járt ahhoz, hogy bekerüljön az angol válogatottba, mikor 17 hónappal a bajnoki cím után térdsérülést szenvedett, majd 28 évesen visszavonult. Wicks Roy Bentley alatt dolgozott a Reading-nél, és később a családi szőnyeg-kereskedésbe társult be. Rákban hunyt el 1983-ban, 55 évesen.

Derek Saunders (szélsőfedezet) (42/1) Egyike azon két játékosnak, akik minden bajnoki meccsen szerepeltek. Egy Makelele-típusú futballista; kemény és megbízható, a pálya közepén. 1953-ban igazolt át a Walthamstow Avenue-ból. Tipikus Drake-üzlet: egy nagy munkabírású játékost hozott fel egy amatőr klubtól. 1957-ben csapatkapitánnyá nevezték ki, két év múlva visszavonult, de utána edzőként még a klubnál maradt. Saunders később a Westminster School-nál dolgozott, majd főgondnok lett a Hampstead Cricket Club-nál. Ma nyugdíjas éveit tölti Essexben.

Jon Harris (középfedezet) (31/0) A csapat nagy öregje, és egyik "keménylegénye". A háború alatt, kölcsönbe érkezett a Chelsea-hez a Wolves-tól, majd a tűzszünet alatt végleg átigazolt. A markos játékos Roy Bentley-t megelőzően a csapat kapitánya is volt! A bajnoki címet követő szezonban, 39 évesen hagyta ott a Chelsea-t, és előbb a Chester, majd a Sheffield Utd menedzsere lett. Az utóbbi klubnál majd' 15 évig dolgozott, míg az 1973/74-es szezonban vissza nem vonult, és azt követően prédikátorként élt tovább. Harris 1988-ban, 71 évesen hunyt el.

Eric Parsons (jobbszélső) (42/11) Az egykori "Sivatagi Patkány", aki a bajnok szezon minden egyes meccsén játszott, 1950-ben, a West Ham-től igazolt át. A csapat egyik mókamestere, a szurkolók kedvence volt. A pályán pedig villámgyors, gólerős szélső. A "Nyúl" becenevű játékos 1955 novemberében távozott a Brentford-hoz. Futballista-karrierje után zöldséges-üzletet nyitott, majd cigaretta-kereskedésbe kezdett. Ma Worthing-ban él, akárcsak Chelsea-játékos korában.

Johnny McNichol (csatár) (40/14) A skót csatár a Chelsea-t megelőzően a Clachnacuddin, a Newcastle - ahol fizetés-kiegészítésként egy temetési vállalatnál is dolgozott -, és a Brighton játékosa volt. Az utóbbi csapat színeiben mesterhármast lőtt a Readingnek, ezzel felkeltve az ellenfél akkori menedzserének, Ted Drake figyelmét. McNichol így Drake egyik első Chelsea-igazolása lett, a menedzser érkezte után. Két évvel a bajnoki címet követően egy újságos-üzletet vásárolt, és a hosszú munkaidő meglátszott a játékán is. Egyrészt emiatt, másrészt pedig a kitűnő Jimmy Greaves érkeztével átigazolt a Crystal Palace-ba. Később szponzorkeresőként dolgozott a Palace- és a Brighton klubvezetésében. Brightonban él; idén 79 éves.

Roy Bentley (középcsatár) (41/21) Bentley-t 1948-ban igazolta le a Chelsea, 11.000 fontért. Megérte az árát; nyolc egymást követő szezonban volt házi gólkirály! Drake "helytartója" volt a pályán; a Chelsea csapatkapitánya. Nyolc éve alatt összesen 150 gólt lőtt, melyet csak Bobby Tambling és Kerry Dixon tudott azóta túlszárnyalni. Később a Fulham és a QPR játékosa volt. 38 évesen vonult vissza, majd a Reading és a Swansea City menedzsere lett. Ma Readingben él.

Les Stubbs (balszélső) (27/5) Stubbs a Southendnél kezdte, majd fejezte is be karrierjét. Drake 1952-ben, 10.000 fontért igazolta le, hogy három évvel később a bajnokcsapat egyik kulcsembere legyen. 1958-ban visszatért a Southendbe, ahol egy rövid "civil" időszaktól eltekintve - mikor is tűzoltóként dolgozott - 53 éves koráig játszott, és azóta is a városban él.

Jim Lewis (balszélső) (17/6) Míg a csapat nagy része heti 12 fontot tehetett zsebre, az amatőr Lewis nem kapott fizetést. 16 évesen apjával egy csapatban kezdte karrierjét, és amatőr-státuszát a Chelsea-ben is megőrizte. Civilben utazóügynök volt, és termoszpalackokat árult. Gólerős játékos volt, de ötéves Chelsea-beli karrierje alatt alig edzett együtt a csapattal, állandó utazgatásai miatt. Inkább ott focizott, ahol munkája miatt éppen tartózkodott! Mivel pénzbeli juttatást nem kaphatott, a klub egy emlékplakettel ajándékozta meg. Később Southendben sörözőt nyitott.

Frank Blunstone (balszélső) (23/3)

Ron Greenwood (középfedezet) (21/0)

Bill Robertson (kapus) (26 meccs)

Seamus O'Connell (csatár) (10/7)

Bobby Smith (csatár) (4/0)

Peter Brabrook (jobbszélső) (3/0)

Alan Dicks (középfedezet) (1/0)

Robert Edwards (balszélső) (1/0)