Angol és új-zélandi válogatott labdarúgó, 1946-1957 között a Chelsea középpályása.
Bradfordban született és a II. világháborúban a légierőnél szolgált. Játékosként sokoldalú, nagy teherbírású és energikus középpályást ismerhetett meg benne a néző. 39 alkalommal pályára lépve az 1954/55-ös szezonban, bajnoki szereplés kulcsembere volt a Ted Drake vezette bajnokcsapatnak. Több mint 400 találkozón szerepelt a klub színeiben (magába foglalva az akkor rekordnak számító 362 bajnoki szereplést is) és 30 gólt szerzett.
Egy alkalommal volt angol válogatott Skócia elleni 7-2-es Wembley-beli győztes találkozón, mely a Brit Honi Bajnokság keretében 1955 áprilisában került megrendezésre.
1957-ben elhagyva a Chelsea-t Gisborne-ba, Új-Zélandba emigrált és ott folytatta játékos karrierjét. Játékosként és menedzserként számtalan kupát nyert, 13-szor volt tagja nemzeti válogatottnak és 1971-ben 47 évesként vonult vissza az aktív játékosként.
Hamvait végakaratának megfelelően a Stamford Bridge-n szórták szét.
