Angol válogatott labdarúgó, 1959-66 között a Chelsea
támadója.
Bridges-re még a Norwich és a Norfolk Boys-ban eltöltött ideje alatt
figyelt fel a Chelsea. Kék mezben az elsõ meccsén 1959. februárjában a
West Ham United elleni 3-2-es gyõztes meccsen gólt szerzett. 1961-62-es
szezonban állandó kezdõ lett, bár a klubnál a mellõzése folytán, kevéssé tudott gyakori
gólszerzõként bizonyítani, nevezett szezonban 20 alkalommal
volt eredményes.
Sokoldalú és hatékony játéka folytán, középen és a szélen is bevethetõ volt. Bridges fontos szerepet játszott Tommy Docherty által átépített
Chelsea támadójátékának Bobby Tambling és Terry Venables párjaként.
Bridges nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a csapat
rögtön feljusson az elsõ osztályba és sikereket érjen el a késõbbiekben.
Számára a legsikeresebb
szezon az 1964/65-ös volt: ekkor 42 meccsen 27 gólt
lõtt, a csapat
megnyerte a Liga-Kupát, bár a Chelsea a bajnoki címért és FA Kupában
folytatott küzdelmekben alulmaradt riválisaival szemben.
Ezen szezonban egyike volt azon hét játékosnak, akik Docherty tiltása ellenére az éjszakai takarodó után is kimaradoztak, melynek
következtében
az edző és játékosai
közötti kapcsolat megromlott.
Eltöltve még egy
szezont a csapatnál, 1966 májusában - akkor klubrekordnak számító 55.000 fontért
- a másodosztályú Birminham City-hez igazolt. Itt folytatta
gólgazdag karrierjét, mely során 100 találkozón 47-szer talált be. Eredményessége révén a Birmingham két évben az FA-Kupa
elõdöntõjéig jutott. A Birmingham
után pályafutásának további állomásait a
Queens Park Rangers, Millwall, Brighton&Hove Albion jelentették és játszott Dél-Afrikában is.
Több mint 200 góllal háta mögött vonult vissza.
Bridges 4 alkalommal volt angol válogatott, az 1965-ben találatával hozzájárult Jugoszlávia elleni
1-1-es döntetlenhez. Egyike volt annak a
negyven játékosnak, akik közül Alf Ramsey kiválasztotta az
1966-os világbajnokság nemzeti tizenegyét. Pechjére Ramsey nem szavazott bizalmat
neki, úgy nem került be a késõbbi
világbajnoki gárdába.
Edzõi karrierje során Írországban a St. Patrick´s Athletic-ben
és a Sligo
Rovers-ben mint játékos-edzõ szerepelt, ezt
követõen visszatért
szülõhelyére Norfolk-ba ahol a Dereham Town és a Horold United csapatát irányította. Legutóbb Bridges egyike volt a Stamford Bridg-en azon
játékosoknak, akik az elhunyt csapattársuknak Peter Osgood emlékének
adóztak.