Ritka errefelé a hétfői rangadó, de idén a TV-s szerződéseknek köszönhetően több, mint 10 összecsapást rendeztek/rendeznek meg a hét első napján az idei szezonban. Eddig nincs okunk panaszkodni, ugyanis háromból-háromszor sikerült elhozni a három pontot (csak, hogy ne legyen szóismétlés), amikor hétfőn játszott a csapat.

A szezont is pont a Kalapácsosok ellen kezdtük még Augusztus 15-én hétfőn, aztán jött a Bournemouth elleni hazai bajnoki karácsony másnapján és most ismét West Ham a tegnapi nap folyamán. Idén biztosan még egy találkozónk lesz ugyan ezen a napon, a jövőheti Man Utd. elleni FA-Kupa összecsapás. Ha már az ismétlődéseknél tartunk, akkor kiemelném azt is, hogy az elmúlt 3 alkalommal 2-1-et játszott a két csapat. A bajnokságban kétszer mi, a Liga Kupában egyszer ők ünnepeltek.

Minden szem Contera szegeződött azok után, hogy a közvetlen üldözők sikeresen vették az akadályaikat, így rajtunk volt a sor, hogy ismét visszaállítsuk a megszokott és megnyugtató előnyt. Az olasz ki is emelte, hogy rendkívül nehéz és fontos, hogy ilyen helyzetben is sikeres legyen a csapat, mert sokkal nagyobb a teljesítési kényszer.

A Kalapácsosok kellemes ellenfél volt. A mezőny közepén, ahol nem zavarnak sok vizet se lefelé, se felfelé. Így nekik a tisztes helytálláson kívül nem is volt miért extrán küzdeni. Továbbá eléggé szimpla és kiismerhető játékot játszanak Carollnak köszönhetően.

Az alap teória, hogy felívelik a labdát a csatárra, akinek igazán jó fizikai adottságai vannak, amikor Azpilicueta védekezett vele (szerencsére nem sokszor) akkor rendre el is fejelte, vagy levette a labdát, viszont a másik két védőnkkel nem tudott mit kezdeni. Caroll 7 párbajt nyert meg a 16-ból. Cahill 5-t a 7-ből, Luiz mindegyiket, összesen 4-szer.



Hozzátartozik az is, hogy alapvetően agresszívabb előre játékot alkalmazott Bilic, többet is volt a hazaiaknál a labda. A labdatartásért Feghouli, Lanzini, Snodgrass és a két felfutó védő Kouyate és Cresswell felelt. Noha ez a minimális fölény megvolt és mindkét félidő elején szinte a kapunkhoz szögeztek az eredményben és statisztikában nem mutatkozott meg. 13-mal több passzunk volt a támadó harmadban és kétszer annyi az ellenfél tizenhatosa környékén. Többet is próbálkoztak 11 alkalommal célozták meg a kaput, de csak kétszer találták is el. Mi mindössze 9 alkalommal, de 4 felületre is ment.

Kvalitásbeli és taktikai különbségnek köszönhetően nem jött be nagyon a hazaiak nyomása, sőt többször visszafelé is sült el. Volt számos ígéretes kontránk mindkét félidőben, ebből egyet gólra is váltottunk az első játékrész közepén. Nagyjából 70 méter és 8 másodpercig tartott a kontra. Lanzini sorfalba lőtte a szabadot, a pálya jobb oldalán Kanté levadászt a labdát, aztán Hazard-Pedro kettőst már senki sem tudta megállítani és egy igazán mutatós góllal szerezték meg a vezetést.

Lett volna lehetőségünk lezárni a meccset már az első félidőben, de Fábregas, Costa és Pedro is többször hibázott. Sikerült ezt megtenni a második félidő elején. Szokásos Fábregas szöglet után Costa térdelte be a labdát közelről. Innentől kezdve aztán végképp felszabadultan játszott a csapat. A második félidő közepére már mi gyakoroltuk a nyomást. Sajnos itt is csak az utolsó passzokon, vagy a pontatlan lövéseken múlott, hogy ne legyen nagyobb a különbség. A végére még az is belefért, hogy Azpi érthetetlen módon odaadja az ellenfélnek a labdát és összehozzák a szépítést. Kár az elvesztett clean sheet miatt, de a legfontosabb a győzelem, ami megérdemelt volt és egyáltalán nem forgott kockán.

A csapat annyit tett bele, amennyit kellett. A mérkőzések meg egyre csak fogynak és egyre közelebb a cél. Lesz egy hét pihenő a bajnokságban, de továbbra is kell a maximális koncentráció, mivel egy hét múlva fogadjuk a Manchester United-et az FA Kupában. Előre annyit lehet tudni, hogy Ibrahimovic nem fellebbez az eltiltása miatt, így biztosan nem játszik a rangadón. A többit hét közben meglátjuk.



A győzelemmel már 116 londoni derbit nyertünk meg. Ez a legtöbb a csapatok között. Csak így tovább!