(nagyobb képért kattints rá!)
Chelsea - Arsenal 2-1 (1-0)
2005.8.7.; Millennium Stadium (Cardiff), 58.014 néző, v: H.Webb
Gól: Drogba (8.), Drogba (57.) - Fabregas (65.)
Sárga lap: Makelele, Lampard - Fabregas
Chelsea: Petr Cech - Paulo Ferreira, William Gallas, John Terry (C), Asier Del Horno - Claude Makelele, Frank Lampard (Geremi Njitap 90), Damien Duff (Joe Cole 74) - Arjen Robben (Shaun Wright-Phillips 69), Didier Drogba (Hernan Crespo 59), Eidur Gudjohnsen (Tiago Mendes 58)
Menedzser: Jose Mourinho
Kispados még: Carlo Cudicini, Ricardo Carvalho
Arsenal: Lehmann - Lauren (Hoyte 78), Toure, Senderos (Cygan 72), Cole - Ljungberg (Reyes 72), Fabregas, Flamini (Hleb 45), Pires (Silva 45) - Bergkamp (Van Persie 45), Henry
Menedzser: A.Wenger
Kispados még: Howard
Beszámoló
1955, 1970, 1997 és 2000 után ötödik Community Shield meccsére készült a Chelsea. Ezek közül az elsőn és a legutóbbin sikerült nyerni. A 2000 augusztusi, Man Utd elleni 2-0-ás diadal után néhány meccsel váltották le Vialli menedzsert, ám idén ez a veszély nem fenyegetett. Egy másik rossz előjel azt mondja, hogy a Shield győztese nem fogja megnyerni a bajnokságot (erre bizonyíték: az elmúlt 20 évben csak háromszor sikerült megtörni az "átkot")... Az ellenfél ráadásul a mumusnak is mondható Arsenal, akiket tavaly nem tudtunk megverni (2-2 és 0-0), és az elmúlt években nem igazán ment ellenük. A rossz ómenek ellenére minden Chelsea-drukker győzelmet várt; talán a tavalyi bajnoki cím a magabiztosság oka. Tény, a idei Chelsea semmit sem gyengült, sőt... A kezdőcsapatban nem volt nagy meglepetés, bár Gallas-t és Robbent is sérültnek hittük a meccs előtt.
Gyorsan jött az első gól: Del Horno a félpályáról ívelt előre, Drogba mellre vette a labdát, és Senderos-tól elszakadva, ballal lőtt a hosszú sarokba, Lehmann hiába nyújtózkodott. Ezt követően magabiztosan játszottunk tovább, az Arsenal csak a félidő végén kapcsolt rá. A középpálya Makelele és Lampard vezetésével jól szűrt, és a védelem is szokás szerint megbízható volt. Külön élményszámba mentek Gallas vagy Terry többméteres becsúszásai :) Az első félidőben volt még egy kis izgalom: a lesen megállított, de ettől függetlenül tovább futó Drogbát taposta meg hátulról egy Arsenal játékos. Ezenkívül Toure távoli lapos lövését kellett védenie Cech-nek. Kapusunknak amúgy kellemes délutáni program volt a meccs, mert sok egyéb dolga nem akadt...
A második félidő elején Drogba ismét villant. Egy felívelés után az afrikai csatár elé pattant a labda, aki pár méteres sprint után kicselezte Lehmannt, megbotlott, de estében, ráfordulásból is a kapuba talált. Egyértelműen Drogba harcosságát dicséri a gól, hiszen ahelyett, hogy elesett volna, talpra állt, és utolsó erejével is kapura lőtt. Csak így tovább, Didier! Nem sokkal később szépítettek az Ágyúsok. Ljungberg jobbról lőtt laposan középre, Tiago nem tudott tisztázni, és a továbbguruló labda pont az érkező Fabregas elé került, ő pedig közelről a hálóba kotort. Elkerülhető gól volt, és ráadásul az addig telitalálatos tippem bánta... ;) A meccs végén ismét belehúzott egy kicsit az Arsenal, de nem fenyegették az újabb kupagyőzelmet. Jöhetett az ünneplés!
Ünnepeltünk mi is. A meccs végére befutott a sörözőnkbe két angol Chelsea-drukker is, mindketten bérletesek, és egyikük már a 67-es FA Kupa döntőn is kint volt. Közösen meghallgattuk a "Blue Flag" lemezt, énekeltünk egyet, és ittunk még egyet (kettőt...) a Chelsea tiszteletére. Soha rosszabb idénykezdetet!